I. Mi végre van a blog formátum?

2013-ban, a facebook, twitter, tumblr és egyéb menő mikroblog alkalmazások világában az egy évtizede még forradalmian újnak számító blogolás is kezd szépen lassan kimenni  a divatból, és szépen lassan az írógépek, lemezjátszók és faxgépek sorsára jut.

Azért korai még temetni.

Ha már egyszer rászántam magam a grafománkodásra, úgy gondoltam, hogy szükséges megfelelő felületet biztosítanom, hogy kiéljem magam, és így kisszámú, ámde hűséges olvasóközönségem is szétkommentelheti irományaimat. természetesen csak kulturált keretek között.

II. Ki vagyok én?

Magyar, keresztény és európai. Szigorúan ebben a sorrendben.

Nem vagyok kinyúlt gyapjú pulóverében és kávéfoltos fehér ingében egy íróasztal fölé tornyosuló 40-es kiégett értelmiségi, ez bejegyzéseim stílusán és minőségén is látszani fog. vagy legalábbis valószerű.

Még annyi és elég, hogy e sorok írásakor lassan már 23 éve taposom a drága földgolyót (kiugrik a manír számláló). Végzés előtt álló budapesti jogászhallgatóként pedig igyekszem nyitott szemmel járni, és sajátos szemüvegemen keresztül a történések mögé látni.

III. Miről szól ez a blog?

Nagy a konkurencia színvonalas blogokból, melyek egy-egy liebling köré szerveződnek, én viszont javíthatatlanul kezdő vagyok e téren.

Olyan blog viszont szerintem nagyon kevés van, ami megpróbálna foglalkozni a nagy magyar (és európai) valóság egy szeletével. Mindig is szerettem volna a felszín mögé látni, megismerni az összefüggéseket, a különböző történések és emberi cselekedetek mozgatórugóit.

Élethelyzetemből, koromból és világlátásomból kifolyólag nem veszem magamra az objektivitás és a tévedhetetlenség (mely pápai kiváltság) bélyegét, csupán törekszem az elfogulatlanságra.

Minden modern online és offline véleményvezérnek az eszköze a megfellebezhetetlen kinyilatkoztatás, én mégis szabad gondolkodásra, vitára és szellemi utazásra szeretném hívni a kedves olvasóimat.

Nagy szavak ezek, és a kínos bukás szele is meglegyint e pillanatban.

A tévedés és a tökéletlenség luxusát azonban fenntartom magamnak.

Hiszen a gyarlóság is fontos emberi erény.

IV. Rulez

Vendégszerzőket szívesen látok, kommentelni lehet.

A szólásszabadság alapjog, ám korlátozható.

Ennek szellemében én is moderálni fogom a kommentelést, ha szükséges.

A kocsmai stílust és az ízes magyar trágárságokat meghagyom más fórumoknak (van, ahol ezeknek is van létjogosultsága).

A kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jegyében tartózkodjunk egymás valós vagy vélt faji, vallási, etnikai, nemi, politikai és szexuális hovatartozásának becsmérlésétől.

E sajátos perverziók kiélésére széles terepet kínál a világháló.

Ha tetszett a cikk, oszd meg és kedveld facebook oldalunkat!