A polgári centrum - a csendes többség eszmeisége

I. Honnan jött ez a felütés?

A Polgári Magyarország megteremtésének szükségszerűségéről fog szólni ez a blog részben.

II. Van tovább is?

Szeretnék egy lelkében szabad, nemzeti örökségére büszke, ugyanakkor a világra nyitott polgári Magyarországon élni.

III. Miért ezzel indítasz?

Csak.

Mert ehhez volt kedvem és szeretem az In medias res kezdéseket.

IV. Aham. És ez milyen értékrendet takar?

Nem kedvelem az ideológiai ketrecharcot, de legyen. Vegyünk két csoportot.

A.) Klasszikus értékek

1.) nemzeti szabadelvűség:

A nemzeti radikalizmussal ellentétben a nemzeti szabadelvűség egyeztetni tudja a nemzeti és a jogállami-liberális minimumot egymással (erről később majd bővebben egy külön bejegyzésben).

Az újbaloldali és bizonyos szociálliberális irányzatokkal szemben a nemzeti szabadelvűség elveti az internacionalizmust és ellenzi az antiklerikális megnyilvánulásokat.

Elveti az etnikai nacionalizmust, nemzeteszményében mindenki magyar, aki annak vallja magát, a kulturális nemzet koncepcióját. támogatja.

Gazdasági alapja a szabad versenyes szociális piacgazdaság.

A kifejezés a legnemesebb magyar szellemi hagyományokra utal, melyet a boldog békeidőkben olyan nevek fémjeleztek, mint Deák Ferenc, Széchenyi István, Tisza Kálmán és fia István, Wekerle Sándor és Bethlen István, és Antall Józsefről sem feledkezhetünk meg.

2.) polgári demokrata értékrend:

Csak önálló gondolatokkal, értékrenddel és szabad akarattal rendelkező, öntudatos felnőtt polgárok alkothatnak életképes közösségeket, mely egy felelős társadalom alapja lehet.. A cél egy, a kultúra és az oktatás eszközével kimunkált, organikusan fejlődő  polgárosodott magyar nemzet, melynek szövetét a személyes közösségek (család, baráti körök) és a társadalmi szervezetek (egyházak, civil szervezetek stb.) fonják sűrűvé.

Az önkéntesség, a tudatos fogyasztás, az anyagi takarékosság  és a társadalmi felelősségvállalás a polgári lét kifejezői.

3.) Európaiság:

Az európai és magyar kultúra a görög filozófiára, a római jogra, a zsidó Tízparancsolat erkölcsiségére, és a keresztény kultúrára épül. A felvilágosodás bizonyos vívmányai is ezekből erednek.

Magyarországnak ápolnia kell keleti gyökereit, de ettől még a nyugati zsidó-keresztény kultúrkör szerves részét képezi.

A nemzetek Európájának páneurópai eszméje támogatja az Uniós tagságot, ám ez nem jelenti a közösségi intézmények és a brüsszeli bürokrácia jelenkori rendszerének kritikátlan csodálatát. Sőt.

4.) keresztény humanizmus és perszonalizmus:

A Bibliából és a Katolikus Egyház szociális tanításából, valamint a protestáns gazdaság, - és társadalometikából levezethető értékek széles tárháza.

Az emberi méltóság korlátozhatatlan alapjog, az életet Isten teremtette, ezért csak ő veheti el. Ezért a halálbüntetés, az eutanázia és az abortusz, mint a halál kultúrájának eszközei, általában erkölcsileg elítélendők.

Minden emberi élet egyszeri és megismételhetetlen értékhordozó, ezért a jogegyenlőség biztosítása és a szegények, elesettek támogatása mindannyiunk kötelessége.

A korszerű kereszténydemokrata értékrend elítéli a diktatórikus uralom és a hatalmi önkény, gőg minden formáját.

5.) Megértés/empátia

A XX. századi egalitárius, progresszív "egyenlősdi" elkoptatta a tolerancia kifejezést, ezért most nem is használom. A kifejezés eredeti jelentésének értelmében nem kell feltétlenül tisztelni a másságot, de el kell fogadni, mint a társadalmi békesség velejáróját.

A megértés nem csak a széles értelemben vett kisebbségek elfogadását jelenti, hanem a tőlünk eltérő vélemények tiszteletben tartását is az árokbetemetés és a vitakultúra jegyében.

Levezethető Az Újtestamentum alapján Jézus Krisztus földi életének cselekedeteiből (pl. vámosok, leprások, Mária Magdolna stb.).

A külhoni magyarok hiteles jogvédelme miatt is lényeges, hogy saját kisebbségeinkkel példamutató módon bánjunk.

A bármilyen kisebbséghez (faji, vallási, etnikai, kulturális, vallási, szexuális stb.) tartozásnak a társadalmi kapcsolatokban közömbös elemnek kell lenniük, viszont minden kisebbség megélheti önazonosságtudatát, amíg ezzel a törvényességet nem sérti.

Az alkotmányoknak védenie kell a kisebbség jogait a többség zsarnokságával szemben, ez viszont nem jelenti azt, hogy egy kisebbség uralkodna a társadalmi többség felett.

6.) organikus fejlődés (tradíció és haladás):

Ez alapvetően angolszász liberális konzervatív (Edmund Burke nyomán) érték.

Én úgy fordítanám ezt magyarra, hogy fontos az intézmények és a hagyományok tisztelete  a konstruktivista társadalmi mérnökösködéssel szemben.

A hagyományokat azonban nem valami avíttas, retrográd csökevényként kell tekinteni, hanem az adott kor közegében kell a tradíciókat újra és újjáértelmezni és élővé tenni a XXI. század gyermeke számára.

Meg kell különböztetni, szelektálni kell a valóban fontos hagyományok (pl. szent istváni állameszme és Intelmek) és a rossz történelmi beidegződések (pl. uram-bátyám stílus, rangkórság és dzsentri stílus) között, az utóbbiakon túllépve.

7.) politikai józanság és a szélsőségek kirekesztése:

A XX. század embertelen módszereiben rokon barna és vörös totális diktatúrák tapasztalataiból okolván a mérsékelt bal,- és jobbközép politikai erőknek ki kell rekeszteniük a közbeszédből a szélsőséges megnyilvánulásokat, és nem szabad az ilyen erőknek gesztusokat tenniük a szavazatmaximalizálás érdekében.

Ha egy mérsékelt politikai erő szélre tolódik, és átveszi a radikálisok nyelvezetét, akkor az egész társadalmat magával ránthatja, mint ahogy azt a weimari Németországban (Hitler-Papen koalíció) láthattuk.

A politikai korrektség (PC nyelvezet) és a multikulturalizmus ideológiai furkósbotként való használata sem segít.

B.) a posztmodern digitális korszak kihívásaira válaszoló értékek

1.) posztmateriális életszemlélet:

Az emberi létezésnek alapvető igénye a spiritualitás és a természetfelettivel kapcsolat megtalálása. A szekularizálódás következményeként egyre népszerűbbek váltak az okkultizmus, New Age és egyéb furcsa tévképzetek (Pataki Attila és a földönkívüliek).

Az anyagi javak értelmetlen felhalmozását hangsúlyozó fogyasztói társadalommal szemben fontos a spirituális és emberi értékek megélése a lelki egészség megőrzésének érdekében.

2.) ökológiai szemlélet/ökokonzervativizmus:

Az államcélok meghatározásakor, a közösségi-politikai és egyéni döntések meghozatalakor tekintettel kell lennie a teremtett (biológiai) és épített környezet védelmére.

A globális felmelegedés, a talajerózió, a biodiverzitás csökkenésének korábban, amikor egyre szélsőségesebb éghajlati jelenségekkel szembesülünk, a környezetvédelem létfontosságúvá vált.

Legkésőbb az ipari forradalmakkal elveszítettük a természettel, természetben való harmonikus létet, a mai posztindusztriális korban fontos az emberi életkörülmények összeegyeztetése a környezettel (ökológiai lábnyom) és  a természet újrafelfedezése.

3.) Bioetika

A náci eredetű eugenika jegyében az ember nem játszhat Istent.

Beláthatatlan következményekkel járna az evolúcióba és az emberi génkészletbe való bármilyen bevatkozás, ideértve a hibridek létrehozását és az emberi klónozást.

Az emberi szervezetre gyakorolt hatásai miatt a GMO növények emberi fogyasztása is kerülendő.

Az államok és nemzetközi feladatok fontos feladata, hogy egyes tudományos körök és vállalatok gátlástalanságával szemben megvédje a természet rendjét.

4.) digitális önrendelkezés/ adatvédelem (privacy)

A digitális forradalom és az internet mindennapivá válása után az államnak egyrészt saját magát, másrészt pedig a piaci szereplőket kell korlátoznia  a személyes szenzitív adatok megvédésére az online térben. Fontos a szerzői jogi szabályozás megújítása is.

5.) fenntartható fejlődés:

Nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem gazdaságilag is nagyon fontos (jó példa erre az energiatakarékosság) a 2008-as nagy világválság tanulságainak levonása során.

A hitelekre és valós gazdasági produktumot nélkülöző spekulatív beruházásokra alapozott gazdasági szerkezet nem lehet életképes hosszútávon.

A növekedés és a takarékosság elvét össze kell egyeztetni, aminek eszköze a rendelkezésre álló erőforrások tudatosabb felhasználása.

6.) lokalizmus és szubszidiaritás:

A globalizálódott világban is fontos a helyi kisközösségek, tradicionális termelési kultúrák és tájegységek megőrzése. A helyi közösségek minél nagyobb fokú önfenntartása és összetartása fontos társadalmi egység lehet.

A katolikus eredetű szubszidiaritás és az abból levezethető decentralizáció jegyében minden felmerülő döntési helyzetet a lehető legalacsonyabb társadalmi egység szintjén kell megválaszolni. Pl. Ha egy szociális ellátást a települési önkormányzat szintjén is biztosítani tudnak, akkor azt nem szabad a központi államigazgatás hatáskörébe vonni.

7.) társadalmi részvétel és transzparencia:

Biztosítani kell az állami működés civil kontrollját a transzparencia jegyében, a döntéshozatalban való társadalmi részvételt, véleményezést pedig biztosítani kell, ehhez eszköz lehet a "virtuális demokrácia" (online népi kezdeményezés, népszavazás eszközeinek megteremtése).

8.) szolgáltató jogállamiság:

Az állami szféra a társadalom és a gazdaság mellett a nemzet egyik alegysége. A szolgáltató államnak elsősorban a végrehajtó hatalmi ágon keresztül jelen lennie, de az igazságszolgáltatásban (ld. polgári bíráskodás) és a törvényhozási munkában is tetten kell érthetőnek lenni.

A jogállami működés megköveteli diszkrecionális (önkényes) döntések minimum szintre hozását, és azt, hogy az állami aktusok a jogforrási hierarchiából levezethetően következzenek.

Kicsi, de erős államra van szükség, mely meg tudja védeni polgárait a fenyegető belső és külső veszélyekkel szemben.

Ha tetszett a cikk, oszd meg és kedveld facebook oldalunkat!